A dohányzás káros hatása a szervezetre, szájüregre, fogakra IV.

Eddig a dohányzásról, a dohányfüst összetételéről, a szervezetre gyakorolt általános - káros - hatásáról írtam.
Mivel szinte nincs olyan szervünk, amire ne hatna károsan a dohányzás, különösen igaz ez a szájüregre, fogakra. Hisz a dohányfüst elsődleges behatolási kapuja a szájüreg. Erre fejti legelőször káros hatását. A legnagyobb koncentrátumban a szájüreg nyálkahártyájával érintkezik a dohányfüst. Ezért a szájüreget jelentős mértékben károsítja.
A hatás lényege, hogy dohányzás közben forró, irritatív, mérgező anyagokat tartalmazó füstöt szívunk be, mely kiszárítja és gyulladásba hozza mindazon szöveteket, melyekkel érintkezésbe lép. Ezt a hatást fokozza a dohányfüst nagyon magas hőmérséklete. A szárító hatás miatt csökken a nyálkahártya ellenálló képessége, vagyis megnő a káros anyagok bejutásának lehetősége.

A dohányosoknál sokkal nagyobb százalékban tapasztalunk ínygyulladást, mint a nemdohányzó embereknél. A dohányzás tudvalevőleg érszűkületet okoz, ez a hatás megjelenik a szájüregben is. Csökken a szájnyálkahártya vérellátása, ezáltal romlik a tápanyag és az oxigénellátás. A fogíny érzékenyebbé válik a baktériumok okozta káros hatásokra. Súlyos esetben olyan nagyfokú károsodás keletkezhet a fogágyban, melynek következményeként a fogágy leépül, a fogak mozgathatóvá válnak, a páciens elvesztheti fogait.
A dohányzóknál a fogágybetegségek rendszerint súlyosabb formában jelentkeznek, csökken a gyógyulás esélye.
A dohányzás a fogágybetegségek legfőbb kockázati tényezője. Még a jó szájhigiénés dohányosoknál is magas szájnyálkahártya betegségek, az ínygyulladás kialakulásának kockázata. Az ínygyulladás kialakulását, ill. súlyosságát mindenképp javíthatja a dohányzás elhagyása. Azt azonban fontos tudni, hogy a fogágybetegség csupán egészen kezdeti fázisában fordítható vissza orvosi segítség nélkül.
Egyértelműen bizonyított, hogy a fogágybetegségben megnő a szívinfarktus és az agyvérzés veszélye. Kutatások során megállapították, hogy a súlyos szív-érrendszeri betegségek kialakulásában olyan apró - az erek falát érintő - fertőzések játszhatnak szerepet, melyek kórokozói például a fertőzött szájüregből juthatnak a vérkeringésbe. Nagyobb a koraszülések kockázata is, ill. kisebb súlyú csecsemők születnek.

A dohányzás legsúlyosabb hatása azonban a szájüregi daganatos betegségek kialakulásában van.
A fogkő-eltávolítás kevésbé hatékony a dohányosoknál, rövidebb időközökben szükséges az ismételt depurálás. Implantáció esetében magasabb a sikertelenség, esetleg ellenjavallata is lehet a beavatkozásnak. Szájsebészeti műtétek, foghúzások után a gyógyulás lassabb, komplikáció léphet fel. A dohányosoknál igen gyakran előforduló fogágybetegség csökkent tisztíthatóságot is eredményezhet, ezáltal a fogszuvasodás valószínűségét is növeli.
A dohányfüst a fogak felszínén felrakódásokat, elszíneződéseket okoz, mely a világosbarnától a teljesen feketéig különböző árnyalatokban jelenik meg. Ez esztétikailag zavaró, csúnya fogazatot jelent, nem beszélve a kellemetlen, jellegzetes szájszagról. Ezeket a felrakódásokat fogorvos és szájhigiénikus polírozással el tudja távolítani, de a fogak a füstben újra elszíneződnek!

Egyes kutatások szerint még a passzív dohányzás is gyengébbé teszi a fogzománcot. Különösen veszélyes azoknak a gyerekek fogaira, akiknek mindkettő szülője dohányzik a lakásban. A nikotin megnehezítheti a fluorid beépülését a fogakba, így könnyebben tudnak támadni a szuvasodást okozó baktériumok - írják a kutatást végző orvosok.

A fogorvosok kulcsszerepet játszhatnak a dohányzásról való leszoktatásban. Minél több időt tölt egy fogorvos a betegek leszoktatásával, annál nagyobb a siker. Természetesen a teljes sikerhez szükséges a háziorvos, a környezet, a család támogatása is. Nagyon sok esetben csak gyógyszeres segítséggel sikerül a leszokás, hisz a dohányzás fizikai, és pszichológiai függőséget is jelent, ezért a leszokás nagyon nehéz. A dohányosok egyre nagyobb százaléka még így is valóban le akar szokni. Megfontolandó az is, hogy a dohányzás abba hagyása után bizonyos idő elteltével a funkciók visszatérnek olyan értékekre, mint a nemdohányzóknál.

Néhány példa erre: 3-9 hónapon belül: A köhögés, a reggeli köpet és a légzési panaszok megszűnnek, a tüdőkapacitás 10 %-kal nő.


Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy a cigarettás dobozokon szereplő felírat: "A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE" nem csak elrettentés, hanem nagyon is igaz. A társadalomnak és az egyes embereknek is nagyon fontos célkitűzése kell, hogy legyen a dohányzásról való leszoktatás, ill. leszokás.




Észrevételeiket, kérdéseiket várom!

Dr. Kovács Éva
fog- és szájbetegségek szakorvosa
gyermekfogszakorvos
fogszabályozó szakorvos