A dohányzás káros hatása a szervezetre, szájüregre, fogakra III.

A passzív dohányzás

Az utóbbi évtizedben egyre jobban figyelünk a passzív dohányzás veszélyeire. Passzív dohányzásnak a dohányfüstnek, a dohányzás égéstermékeinek zárt helyiségben történő, a nem dohányzók szervezetébe történő, akaratuktól független bejutást értjük. Egyes számítások szerint a passzív dohányzás zárt térben 30-50%-os dohányzásnak felel meg, tehát a nemdohányzó is önkéntelenül a nikotinfüggés áldozata lesz. A cigaretta akkor is füstöl, ha nem szívják. A dohányzáskor képződő cigarettafüst háromnegyedét nem a dohányos szívja be, hanem a helyiség levegőjével keveredve mérgez minden jelenlévőt.

Ma már bizonyítást nyert, hogy a cigarettázás nem csupán a dohányosra jelent veszélyt, hanem a rendszeresen és hosszabb időn át vele egy helyiségben személyekre is. Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek a károsító hatások. A tudományos kutatások mindegyike szerint a passzív dohányzás káros az egészségre.

A dohányzás során kétfajta füst keletkezik: a főfüst, amely a cigaretta szívásakor beszívott füst. Ez csak a dohányzók szervezetébe jut.

A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füst. A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz mérgező és rákkeltő anyagokat. A környezetünkben lévő dohányfüst két forrásból kerül a levegőbe: a mellékfüstből és a dohányzó által kifújt füstből. Ez a füst természetesen a helyiség levegőjében felhígul, így az ott tartózkodó nem dohányosokat ért káros hatások kisebbek és bizonyos mértékben különböznek az aktív dohányosokat ért hatásoktól.

A cigarettafüst két fő komponensének: a szén-monoxidnak és a nikotinnak koncentrációja zárt helyiségben történő dohányzás esetén nagyon magas koncentrációt érhet el. Ez sok esetben meghaladhatja az engedélyezett maximális szintet. Tehát a nemdohányzók igen nagy káros hatásnak vannak kitéve akaratuktól függetlenül. Több tanulmányban is vizsgálták a dohányzók társaságában zárt helyiségben tartózkodó nem dohányzók vizelet- és nyál nikotinkoncentrációját. Megállapítást nyert, hogy egy gyengébb dohányosnál mért szinttel azonosnak találták.

A passzív dohányzás szerepét egyre inkább hangsúlyozzák napjainkban a nem dohányosok körében észlelt tüdőrákos megbetegedés kialakulásában. De természetesen a passzív dohányzás számos más egészségkárosító hatással is rendelkezik. Szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki, és súlyos allergiás rohamokat okozhat a légúti allergiában szenvedő egyéneknél.
A passzív dohányzás különösen veszélyes csecsemőkre és gyermekekre. A dohányos szülők gyermekeinél szignifikánsan magasabbak a légúti megbetegedések pl: légcsőhurut, tüdőgyulladás, stb. Asztmás megbetegedés gyakorisága is jóval gyakoribb dohányos szülők gyermekei között, sőt az un. hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is lényegesen magasabb. Gyakoribb a vetélés, a koraszülés, az újszülöttek szellemi képességeinek károsodása. Ha valaki terhes nő közelében dohányzik, kockáztatja ezzel a baba egészséget.

Egyértelmű, hogy a passzív dohányzás milyen káros. Rengeteg tanulmány bizonyítja ezt. Szerencsére a fejlett államok, hatóságok komolyan vették ezeket a veszélyeket. Ezért születik egyre több dohányzást korlátozó intézkedés napjainkban. Gondoljuk csak meg ezelőtt még pár évvel egy étteremben a nemdohányzó is kénytelen volt "szívni a füstöt", mert a dohányzás megengedett volt. De sorolhatnám a közlekedési eszközöket, munkahelyeket, hivatalokat, ahol kénytelenek voltunk elszenvedni a dohányzás káros hatásait, pedig nem is dohányoztunk.

Nem beszélve az egészségügyi intézményekről. Nem volt ritka ezelőtt még 11 évvel, hogy az orvos járt elől "jó példával", és a beteg vizsgálata közben fújta a füstöt, vagy a kórház folyosóján cigarettázott a terhes kismama.

Több vizsgálat szerint is egy füstös munkahely, ahol többen dohányoznak, egy étterem, stb. levegője akár ötvenszer annyi daganatos megbetegedéseket okozó részecskét tartalmazhat, mint a városi utcák csúcsforgalom idején. De azt is megállapították, hogy ez a káros szennyeződés gyakorlatilag megszűnik, ha megtiltják a dohányzást.

Egy az USA-ban készült vizsgálat szerint egy amerikai kisvárosban a nyilvános helyeken bevezetett hat hónapig tartó teljes dohányzási tilalom miatt csaknem felére csökkent a szívrohamok száma. A kutatók szerint ez a drámai csökkenés annak volt köszönhető, hogy nyilvános helyeken kiiktatták a dohányzás által okozott a kockázati tényezőket. Ezzel az is bebizonyosodott, hogy a passzív dohányzás veszélyesebb, mint azt általában gondolják. A dohányfüst kitiltása nemcsak kellemesebbé teszi a környezetet, hanem megvédi az embereket egy komoly kockázati tényezőtől.

Azok az emberek, akik tartósan élnek dohányfüstben, sokkal könnyebben kaphatnak tüdőrákot és szívbetegséget. Több tanulmány szerint a passzív dohányosoknak 26 százalékkal növekszik az esélyük a tüdőrákra és 23 százalékkal a szívbetegségre.

A passzív dohányzásnak kitett nemdohányzó nőknél ugyanakkora volt annak az esélye, hogy a csecsemőjük alacsony születési súllyal jön a világra, mint a dohányzó nők esetében, derült ki abból a felmérésből, amelyet az oslói Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa, dr. Per Nafstad végzett.

Írország élen járt a szigorú dohányzás ellenes törvény bevezetésével. Sokan kétkedve fogadták. De az Írországban 2004-ben életbe léptetett teljes közterületi (munkahelyi, éttermi, egészségügyi intézmények, oktatási intézmények, stb.) dohányzási tilalom után csökkent a terhesség alatt cigarettázó nők száma, ezzel együtt pedig a koraszülések kockázata is - derült ki egy frissen közölt tanulmányból. Az írországi tilalom sikere megmutatta a helyes utat a többi országnak is. Hiszen a dohányosok nem károsíthatják mások egészségét!

A nemdohányzók védelméről Magyarországon törvény rendelkezik. A törvény életbe lépése óta szigorodtak az előírások, több olyan hely van, ahol egyáltalán nem lehet dohányozni.

Néhány részlet a törvényből:
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól.

Ez a törvény a nemdohányzók védelme érdekében meghatározza a dohánytermékek fogyasztásának szabályait, valamint részlegesen korlátozza forgalmazásukat. Az Országgyűlés e törvény megalkotásakor egyensúlyt kívánt teremteni a passzív dohányosok védelme - különös tekintettel az életkoruk, vagy egészségi állapotuk következtében fokozott mértékben veszélyeztetettekre -, illetve a dohányzók jogainak tiszteletben tartása között. A törvény elsősorban helyileg korlátozza a dohányzást, előírva, hogy csak kijelölt helyeken szabad rágyújtani. Korlátozza továbbá, hogy melyek azok a helyszínek, amelyek nem jelölhetők ki dohányzóhelynek, előírja a dohányzásra kijelölt helyek megválasztásának és jelzésének szabályait, illetve meghatározza azokat a helyszíneket, ahol dohányzásra kijelölt hely nélkül is lehet dohányozni.

Csak a kijelölt helyeken szabad rágyújtani:


Nem jelölhető ki dohányzóhely:


Természetesen csak pár paragrafust emeltem ki a törvényből, hisz ennél sokkal átfogóbb a törvény. De ebből a pár paragrafusból is látható, hogy elindultunk az egészségmegőrzés, a prevenció érdekében a helyes úton. De tennivaló még mindig nagyon sok van ezen a téren!




Észrevételeiket, kérdéseiket várom!

Dr. Kovács Éva
fog- és szájbetegségek szakorvosa
gyermekfogszakorvos
fogszabályozó szakorvos