A dohányzás káros hatása a szervezetre, szájüregre, fogakra II.

Dohányzás hatása a szervezetre

Szinte lehetetlen az emberi testnek olyan részét mondani, melyre nincs káros hatással a dohányzás. Könyvtárat megtöltő tanulmány, kutatás, cikk foglalkozik a témával. Ezért csak röviden a legáltalánosabb hatásokra szeretném felhívni a figyelmet.

Daganatok kialakulása

A dohányzás legsúlyosabb káros hatása, hogy a különböző daganatok kialakulásának kockázatát növeli. Kimutatták, hogy a cigaretta égésekor kb. 40 bizonyítottan rákkeltő anyag szabadul fel.
Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák, szájüregi rák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest. Azonban nemcsak a légúti rákok kialakulásának veszélye nő, hanem gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.
Legszembetűnőbb a káros hatás a tüdőrák okozta halálozásnál. Adatok bizonyítják, hogy a tüdőrák miatti halálozás 90%-át, míg a többi daganatos megbetegedések miatti halálozás 30-35%-át a dohányzás következtében létrejövő káros folyamatok okozzák.
A füst káros összetevőinek következtében a dohányzás több súlyos betegség kockázati tényezője. Az idült légúti betegségek miatt bekövetkező halálozás, valamint a szív- és érrendszeri halálozás nagy százalékát is a dohányzásnak tulajdonítják A dohányzás káros hatásainak következményeként egyes becslések szerint 20 percenként hal meg valaki hazánkban.

Légutak, tüdő

A légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurut alakul ki. Ki ne ismerné a dohányosok jellegzetes köhögését. Gyakrabban alakulhatnak ki légúti betegségek, tüdőgyulladás.

A tüdőrák és a dohányzás kapcsolatát először statisztikai adatok bizonyították. Kiderült, hogy a tüdőrákos esetekben sokkal nagyobb a dohányosok aránya, mint a nem tüdőrákosoknál. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a tízszeresére, emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Minél fiatalabb korban kezdi el valaki a dohányzást, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának. Egyes adatok szerint Magyarországon a tüdőrák okozta halálozás 90%-ért a dohányzás a felelős.

Dohányosoknál kialakulhat tüdőtágulás. Ebben a betegségben a tüdőalveolusok falai elhalnak, a tüdő légzőfelülete jelentősen csökken. Ezért a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak. A tüdő légzőfelületét a lerakódott kátrány is csökkenti.
Asztmás betegségben aszmatikus rohamot idézhet elő, a betegek állapotát nagymértékben rontja.

Erek

A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés. A folyamat során az erek fala merevvé, sérülékennyé válik, az ér keresztmetszete csökken, ezáltal romlik a szervek vérellátása. Kialakul az érszűkület. Az ér belső falán lerakódott egyenetlen, durva mészszemcséken vérlemezkék tapadhatnak meg és elindíthatják a vérrögképződést. Ha ez bekövetkezik, megszűnik ezen az érszakaszon a keringés. Vagyis a dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Különösen veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. A dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek.
A dohányzás miatt emelkedik a vérnyomás és nő a vér koleszterintartalma. A végtagokban a dohányzás miatt létrejövő nagyfokú érszűkület a végtag amputációjához vezethet.

Szív

Ha a vérrögképződés a szív izomzatában alakul ki szívinfarktus jöhet létre. Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon.

Az agyban növeli az agyvérzés veszélyét.

Magzat, koraszülés

Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés. Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. A dohányzás káros hatása miatt a méhlepény erei is károsodnak, ezáltal a magzat vérellátása jelentős mértékben romlik, ami különböző magzati rendellenességekhez vezethet. A dohányzó anyák gyermekei kimutathatóan kisebb súllyal születnek. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Bizonyítást nyert az is, hogy a dohányzó nőknél gyakoribb a koraszülés.

Bőr

A bőr idő előtti öregedését okozhatja. Jellemző a nagy dohányosokra az "elöregedett", szürkés, elvékonyodott, matt bőr. Ez különösen nőknél látványos, idő előtti öregedést jelent.

Gyomor, bélrendszer

Ismeretes, hogy a dohányzó emberek vékonyabbak, a dohányzás abbahagyása után sokan meghíznak. A nikotin ugyanis csökkenti az étvágyat, fokozza a gyomorsav termelődését. Ezért főleg alkohol és kávé fogyasztása mellett fokozza a gyomorfekély kialakulásának esélyét. A dohányzás eleinte fokozza a bélműködést, a nyáltermelést, de a későbbi vegetatív idegsejti gátlás miatt szájszárazság és székrekedés alakul ki.

A leírtakból is látszik, hogy a dohányzás káros hatása az egész szervezetre kihatással van. A dohányzásról való leszokás egészségünk védelmében szükséges.




Észrevételeiket, kérdéseiket várom!

Dr. Kovács Éva
fog- és szájbetegségek szakorvosa
gyermekfogszakorvos
fogszabályozó szakorvos