Szájüregi rák VI.
Szájüregi rosszindulatú daganatok

A szájüregi rosszindulatú daganatok keletkezésében számos rizikófaktor játszik szerepet. Ezek egy része csak nehezen befolyásolható, míg más része az életmód függvénye. A két legfontosabb rizikótényező a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, melyek együttes élvezete károsító hatásukat sokszorozza. A füstszűrő nélküli cigaretta is fokozott kockázatot jelent. A dohányfüstben mintegy 300-400 rákkeltő anyag található.
Az alkohol részben oldja ezeket, valamint vérbőséget okozó hatása révén elősegíti a szájüreg és a torok nyálkahártyáján át történő felszívódásukat.

A helytelen táplálkozás, túlzott mértékű füstölt élelmiszerek, tartósítószert, íz- és adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, vitaminhiány, alultápláltság mind elősegíti a daganatok kialakulását. Számos rákkeltő anyagot találunk környezetünkben is, melyeket mindennapi életünk során nehéz elkerülni. Ilyen pl.: az autók kipufogógáza, az ipari légszennyezés, ionizáló sugárzások, stb.

Sajnálatos tény, hogy ma Magyarországon a szájüreg, valamint a fej-nyak régió rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek száma egyre növekszik, és megjelenési idejük a fiatalabb korra tolódik.

A rosszindulatú daganatok közül a legjelentősebb a hámeredetű carcinoma, mely a szájüregi rákok kb. 90 %-át adja. Kiindulhat a szájüreget bélelő laphámból és a mirigyes szervek hámjából. A fennmaradó kb. 10%-ot a kötőszövet rosszindulatú tumorai, a különféle sarcomák adják.
A szájüregi daganatokat aszerint különböztetjük meg, hogy a szájüreg mely részéből indulnak ki.

Ajakrák

Az ajakrák kialakulásában is számos rizikófaktor játszik szerepet. Keletkezésében további rizikótényező a pipázás és a füstszűrő nélküli cigaretta, mely krónikus irritáló tényezőként hozzájárulhat a daganatképződéshez. Jellemzően az 50-70 éves férfiak között gyakori. A férfi-nő aránya 10:1.

A napsugárzás, UV sugárzás rákkeltő hatása kiemelt szereppel bír az ajakrák keletkezésében földművesek, tengerészek, szabadban dolgozók, sokat napon tartózkodók körében megnő a betegség kockázata.

A szájüregi rákos daganatok 10-15%-a ajakrák, bár egyes adatok szerint ez 20-25%. Ennek kb. 90%-a az alsó ajakon alakul ki, a felső ajak daganata kevésbé gyakori, de veszélyesebb, mivel a gazdag nyirokér-hálózat miatt gyakrabban és hamarabb ad áttétet.

Klinikai megjelenési formája: az ajakpír a körülírt területen megvastagszik, a nyálkahártya fehéres színezetűvé válik, középütt kifekélyesedik vagy pörkkel fedett. Három fő növekedési formát mutat: exophyt, ulcerált és verrucosus. Leggyakoribb és legjobb indulatú az exophyt.

Lassan növő kifekélyesedő elváltozás képében jelentkezik, mely nem gyógyul, ugyanakkor későn ad áttétet. A fekélyesedés előtt körülírt fájdalmatlan beszűrődés jelentkezhet. A bőrből kiemelkedő verrucosus megjelenésű daganat gyorsan növő és hamar ad áttétet.

Az ajakrákok korán felismerhetők, mert: jól láthatók, elhelyezkedésük tipikus (az ajakpíron a szájzug és az ajak középvonala közötti szakaszon találhatók), és a betegek is korán észlelik a gyógyulni nem akaró, fájdalmatlan, vérzékeny és a táplálkozást is zavaró sebet.
Könnyen hozzáférhetők, ezért az időben történő kezelésük és gyógyulási arányuk is jó a fej-nyak egyéb rosszindulatú daganataihoz viszonyítva.

Alsó ajak rákja

ajakrák

Az alsóajak-carcinomák lassabban növekszenek, és jól körülírtak. Jó prognózisúak, jól kezelhetők, és ritkán vagy későn adnak áttétet a környező nyirokcsomókba. Gyógyulási arányuk jobb és a sebészi megoldás kozmetikailag is kedvezőbb.
Az ajakzugi daganatok rosszabb prognózisúak, gyakrabban és korábban adnak áttétet, mint az ajakpíron elhelyezkedők. A metasztázisképzés valószínűsége rohamosan növekszik a tumor nagyságával, és az időfaktorral.

Felső ajak rákja

ajakrák

A felsőajak-tumorok ritkábbak, gyorsabban növekszenek, prognózisuk rosszabb, gyakrabban és korán adnak áttétet.

Terápia

Az alsó- és felsőajak rákjai klinikailag nagy valószínűséggel jól felismerhetők, de a terápiás beavatkozáshoz a szövettani diagnózis elengedhetetlen. Ezért minden esetben lokálanesztéziában próbaexcíziót kell végezni, és a szövettani lelet ismeretében lehet megtervezni a kezelést. A malignus ajaktumorok terápiájának hatásossága függ a tumor elhelyezkedésétől, nagyságától, terjedésének mélységétől, a beteg együttműködésétől, korától, általános egészségügyi állapotától, stb.

A terápia az esetek nagy részében kombinált kezelés, vagyis sebészi és sugárkezelés kombinációja. Tapasztalatok szerint a fiatalabb, 50 év alatti betegeknél a malignus daganatok agresszivitása lényegesen nagyobb, mint az idősebb korban.
Itt kell megemlíteni, hogy szakmailag a régebben alkalmazott ékkimetszés ma már teljesen megalapozatlan, így ezt tilos végezni.

Általános szabály

A sebészi beavatkozás bármely formája csak kórházban megengedett. Minden műtéti beavatkozáskor a daganat teljes eltávolítására és a lehető legkedvezőbb kozmetikai eredmény elérésére kell törekedni.

Ha terápiaként sugárkezelés is történik, akkor a radiológiai kezelés megkezdése előtt gondolni kell a későbbi osteoradionekrosis komplikációjának veszélyére is. Ennek a megelőzését minden fogorvosnak ismernie kell. A sugárhatás területén található fogakat általában 2-4 héttel a kezelés megkezdése előtt egy ülésben el kell távolítani, még akkor is, ha teljesen egészséges fogakról van szó.
A radiológiai terápiás kezelés megkezdésekor a fogmedernek mindig zárt nyálkahártyával kell rendelkeznie.

Az egész társadalom összefogása, a sajtó, a rádió, a tv felvilágosító munkája, az orvosok, fogorvosok jó szakmai felkészültsége döntően fontos a lakosság rák elleni küzdelmében. Az ajakrák legbiztosabbmegelőzése a rákmegelőző állapotok ellátása, a fogazat rendben tartása és a jó szájhigiénia.
Az időben észlelt ajakrákok esetén az azonnali terápiás kezelések elkezdése a betegek életminőségét, életkilátásait és a túlélés arányát nagymértékben megnövelik.




Észrevételeiket, kérdéseiket várom!

Dr. Kovács Éva
fog- és szájbetegségek szakorvosa
gyermekfogszakorvos
fogszabályozó szakorvos