Szájüregi rák IV.

A szájüregi daganatok korai felismerésének területén az eredmények nagyon rosszak. Ez azért is érthetetlen, mert ez a terület a páciens számára is jól látható.

Nap, mint nap tükörbe néz, fogat mos, táplálkozik. A szájüregben, az ajkakon található elváltozás tehát a laikus számára is azonnal felfedezhető.

Ha azonban az elváltozásokra nem figyelünk, nem fordítanak kellő figyelmet ezekre kifejlődhet a rosszindulatú elváltozás. Az előzőekben az önvizsgálat fontosságáról írtam a szájüregi rákok felismerésénél.

De nagyon fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés is, hisz csak a szakember tudja megállapítani, hogy a fennálló elváltozást mi okozza. A rákot megelőző elváltozások felismerése elsősorban a fogorvosok feladata. Ezért fontos a rendszeres, minimum évenkénti szűrés, ahol nemcsak fogaink, de szájüregünk egészségét is ellenőriztethetjük.

A vizsgálatok nem fájdalmasak, ránézéssel, tapintással történnek. A fogorvos megvizsgálja az arc, a nyak, a fül környékét, az itt lévő bőrt, izmokat, mirigyeket és nyirokcsomókat, majd részletesen a szájüreget is ellenőrzi. Amennyiben a fentebb említett elváltozások gyanúja fennáll, a megfelelő szakintézménybe irányítja páciensét, ahol további vizsgálatokat végeznek.

Vizsgálati módszerek

A daganatos betegségek vizsgálatánál a diagnózis három vizsgálati módszerből tevődik össze.


A szájüregi rákok diagnosztikájában legfontosabb a szövettani vizsgálat. Ha bárilyen gyanús elváltozás észlelhető, abból biopsziát, szövetmintát vesznek, melynek mikroszkópos vizsgálata pontos diagnózist ad. Ha az eredmény rosszindulatú daganat akkor további vizsgálatok szükségesek, melyekkel megállapítható a daganat kiterjedése, stádiuma.

Ilyen kiegészítő vizsgálatok: rtg., CT., MR., ultrahang, esetleg a legújabb diagnosztikai eljárások a PET., PET-CT. Természetesen laboratóriumi vizsgálatok is történnek.

A klinikai diagnózis

Az időben felfedezett és kezelésbe vett szájüregi rák ( mint több más típusú rák is ) jó eséllyel gyógyítható.

Sajnos azonban szomorú tény, hogy a szájüregi daganatos betegek nagy része már előrehaladott stádiumban kerül szakrendelésre.

A diagnózis felállításának időpontjában az esetek közel 50%-ában a regionális nyaki nyirokcsomókban már metastasis ( áttét) is kimutatható. Az áttétképződés során a tumorsejtek betörnek a nyirokutakba, aminek következtében nyirokkeringési zavar, illetve metastatikus tumor alakulhat ki. A szájüregi daganatok prognózisa rossz, hisz a fej, nyak speciális ér, nyirokellátása miatt nagyon rövid időn belül adnak áttétet.

Tünetek

Az általános, tumorra jellemző tünetek mellett ? mint a teljesítménycsökkenés, testsúlyvesztés, fáradtság stb. ?specifikus tünetek is észlelhetők, ilyenek : különböző méretű nyálkahártya-elváltozások, kellemetlen szájszag, nyelési nehezítettség, nyelv, állkapocs mozgatási nehezítettsége, duzzanat, esetleges szövethiány, nem gyógyuló fekélyek, szájüreg, nyelv valamely területének érzéketlenné válása stb. A szájüregi daganatos megbetegedések fájdalmatlanul kezdődnek, ezért nem lehet a még oly csekélynek látszó tüneteket sem elbagatellizálni! A betegek azonban nagyon sok esetben elhanyagolják a szájüregi folyamatokat.

Természetesen ezeket a tüneteket nagy valószínűséggel nem rák okozza, de ezen tünetek fennállásakor feltétlen szükséges az ilyen irányú vizsgálat is. A fájdalom a kezdeti stádiumban, rákmegelőző állapotokban nem jellemző tünet!, hisz nem lehet elégszer ismételni a szájüregi rákok fájdalmatlanul kezdődnek. A fájdalom általában már az előrehaladott esetekre jellemző.

Minden rendellenes jelre oda kell figyelni, bárhol jelentkezzék is az a szervezetben. Különösen igaz ez a szájüregben lezajló rendellenes folyamatoknál.



Észrevételeiket, kérdéseiket várom!

Dr. Kovács Éva
fog- és szájbetegségek szakorvosa
gyermekfogszakorvos
fogszabályozó szakorvos