A fogorvoslás története VIII.

Az amalgám

Napjaink egyik legvitatottabb anyaga az amalgám, ill. az amalgámtömés hatása a szervezetre. Az amalgám a higanynak és más szilárd fémnek a keveréke. Tehát nemcsak a ma használatos ezüst amalgámot nevezzük amalgámnak, hanem a higany más fémekkel alkotott ötvözeteit is. Pl.: réz-, ón,-ólom, stb. amalgám.

A fogászatban használt amalgám higanyt, ezüstöt, rezet és ónt tartalmaz. A fémek reszelék formájában találhatók ez az un. ezüst reszelék, mivel a fémek közül a legnagyobb százalékban ezüstöt tartalmaz. Ezt a speciális reszeléket kell összekeverni a higannyal. Így alakul ki az az anyag, amit a kialakított kavitásba lehet tömöríteni.

De nézzük az amalgám viszontagságos történetét. Nemcsak napjainkban, hanem már régen is voltak ellenzői az amalgám használatának. Először az 1830-as években használták az ezüst-higany ötvözetet fogtömés céljára. Tehát mintegy 170 év tapasztalatával rendelkezünk az amalgám terén. Nincs még egy olyan tömőanyag, amit ilyen régóta és ilyen nagy számú tömés esetén alkalmaztak!

Amalgámháborúk

Az amalgámmal szembeni nagyfokú ellenállás többször is fellángolt azóta. Ezeket amalgámháborúknak nevezték. Az első 1850 körül zajlott Amerikában. Az aranytömés készítő fogorvosok nem nézték jó szemmel az amalgámtömést készítő fogorvosokat, sőt sarlatánnak bélyegezték őket. Ez a háború az amalgámtömés győzelmével járt, és általánosan elfogadottá vált ez a tömés. Egyik legnagyobb előnye a könnyű kivitelezhetőség és az ár volt.

No meg legyünk őszinték: akkoriban az ellenzők sem tudtak más alternatívát felvonultatni, kivéve az aranyat. Azt azonban senki nem vitatta, hogy az arany sokkal előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mérgező higanyt tartalmazó amalgám. Azonban a szegényebb népréteg ezt nem tudta megfizetni. Tehát az amalgám akkoriban nagyon sok fogat mentett meg!

A második amalgámháború 1926-ban kezdődött, egy német kémikus professzor közleményével. A kutató felismerte, hogy az akkoriban tabletta formájában kapható amalgámból a melegítés során higanygőz szabadul fel. Ennek valóban egészségkárosító hatása volt.

A későbbiekben azonban kifejlesztették az a reszelékformát, melyhez hidegen kellett hozzádolgozni a higanyt, tehát melegítés nélkül biztonságosan lehetett alkalmazni. Az új fajta amalgám gyorsan elterjedt, ismét széleskörűen elfogadottá volt mind a betegek, mind a fogorvosok körében.

A harmadik amalgámháború az 1990 években kezdődött és napjainkban is tart. Finnországban környezetvédelmi okokra hivatkozva az illetékes minisztérium az amalgámtömések csökkentését javasolta. Terhes nők részére különösen károsnak ítélték meg az amalgám használatát.

Kedvezőtlen tulajdonságok

Kétségtelen, hogy az amalgámnak több kedvezőtlen tulajdonsága is van. Esztétikailag nem kielégítő, hisz az ezüstszínű tömés nem szívderítő látvány. De nem mindig kerül látható helyre. Káros, hogy jó hő-és elektromos vezető, ezért galvánreakció alakulhat ki a szájban, különösen, ha más fém is van a szájüregben (fogpótlások). Korrózióra hajlamos, ami szintén káros.

De legnagyobb "bűne" a higany, amely kb. 50%-át alkotja. Ezen alkotója miatt tartják toxikusnak. A higany nagyon mérgező nehézfém, mérgező volta kb. 2000 éve ismert. Természetesen nem mindegy, hogy a tömésekkel mennyi higany kerül a szervezetbe. Hisz a mennyisége összeadódik a többi forrásból származó higanymennyiséggel -levegő, víz, táplálkozás (pl.: halak). De ezek együttesen sem érik el még a felét sem a szervezetünkre ártalmas mennyiségnek. A forgalomban levő amalgám pedig már más mint a régi időkben használt amalgámé.

Környezeti hatások

A környezetvédelem is szóba kerül az amalgámmal kapcsolatban. De ez nem igazán jelentős, hisz az összes higanyterhelés csak kb. 0,3-0,5% -t teszi ki a fogászati tevékenységből származó higany. Ma már azonban ezt is csökkentették, ugyanis veszélyes hulladékként kell gyűjteni a higanytartalmú fogászati hulladékot.

Mivel a legnagyobb veszélyt a keverés során felszabaduló higanygőz jelenti- ami főleg az asszisztensre és a fogorvosra veszélyes, ezért manapság már kapszulázott amalgámokat gyártanak. Ekkor a teljesen zárt kapszulában pontos összetevőkkel keveri össze egy gép a higanyt és az ezüstreszeléket.

Eddig csak az amalgám rossz tulajdonságait soroltam fel. De a jó tulajdonságai miatt lett népszerű, és emiatt alkalmazták és alkalmazzák mai szerte a világon.

Előnyei

Előnye, hogy könnyű a megmunkálása, előállítási költsége is sokkal kedvezőbb, mint a kompozíciós töméseké. Az amalgámból készült tömések hosszú élettartamúak. Sok esetben lehet még ma is találkozni akár 20 éves amalgámtöméssel, ami még mindig jónak mondható.

Ezért nem is javasolt egy teljesen tökéletesen záró amalgámtömés cseréje. De a régi rossz záródású töméseké igen!

Kontraindikációk

Természetesen az amalgámtömésnek vannak abszolút kontraindikációi. Ilyenek az allergia, a tömés környezetében levő szájnyálkahártya elváltozás. Ha bármely típusú fémallergiája van a betegnek szintén nem alkalmazható amalgámtömés.

Mellékelem a WHO véleményét és állásfoglalását az amalgámkérdésről.

A WH0 (Egészségügyi világszervezet) állásfoglalása a témáról.
A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO egyik fontos stratégiai célkitűzése. A kárieszprevenció terén jelentős fejlődés tapasztalható, azonban még mindig szükség van a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására is. A higany és ezüst ötvözetéből készült fogászati amalgám széles körben használt fogászati tömőanyag. Annak ellenére, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fogászatban használt tömőanyagok a fogászati amalgámmal együtt biztonságosak, számos kérdés vetődött fel az amalgámba foglalt higany egészségkárosító hatásával kapcsolatban.

Elemezve a nagyszámú, sokszor ellentmondásos vizsgálati eredményeket és adatokat, a WHO a következő állásfoglalást teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról.

A fogászati amalgám használata
A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzák szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada használja az amalgámot. Az ötvözet minősége az idok során nagymértékben javult. Az amalgámból készült tömések tartósak és gazdaságosak, hátrányuk azonban, hogy nem fogszínűek. Annak ellenére, hogy új fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles körben alkalmazható lenne, olyan egyszerű feldolgozási technológiát igényelne és olyan jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat helyettesítő új tömőanyagok megjelenése jelentős mértékben megemelte a fogászati kezelések költségeit.

A fogászati amalgámok megbízhatósága
A fogászati amalgámokból készült tömések megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg számára. Az amalgám egyes összetevői - más fogászati anyagokhoz hasonlóan - bizonyos esetekben mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okozhatnak.

Az amalgámtömés elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók, hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén kicserélteti amalgámtöméseit.

Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az amalgámtömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot, nem ismerünk olyan, jól kontrollált vizsgálatot, amely tudományosan bizonyította volna az amalgámtömések szisztémás toxikus mellékhatását. Arra sincs megalapozott tudományos bizonyíték, hogy adott szisztémás tünetek enyhültek volna az amalgámtömések eltávolítása után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos kóros tünetek fennállnak, a betegeket megfelelő fogászati és sztomatológiai vizsgálat és kezelés után más specialistához kell utalni.

A fogászati személyzet munkaköri ártalmai
Ha a munka-egészségügyi feltételek nem megfelelőek, a higannyal való rendszeres érintkezés súlyos foglalkozási veszélyt jelenthet a rendelőben dolgozók számára. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőztartalmának állandó monitorozása jelentős mértékben csökkenti a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét.

Környezetvédelmi megfontolások
A fogászati rendelőben használt és a szemétbe vagy lefolyóba kerülő higany szennyezheti a környezetet is. A modern fogászati egységkészülékek fel vannak szerelve olyan készülékekkel, amelyek összegyűjtik az amalgámtömés elkészítésekor, illetve a tömés eltávolításakor keletkezett fémhulladékokat. A manapság előírt megfelelő gyűjtési és visszaforgatási technológia jelentős mértékben csökkenti még a holttestek elégetéséből származó ilyen jellegű környezetszennyezést is.

A közfelfogás és a média
Manapság az amalgámokról hatalmas információáradat zúdul a lakosságra. Környezetvédelmi megfontolásokból számos országban korlátozták a higany feldolgozását és a fogászati amalgám használatát. A tömegtájékoztatás azonban ezeket az intézkedéseket sokszor tévesen tálalja a lakosság számára azokban az országokban, ahol ezeket a környezetvédelmi óvintézkedéseket már megtették. Ez oda vezet, hogy sokan megkérdőjelezik az amalgám biztonságos használatát, és a tömések kicserélést követelik.

Mai ismereteink szerint a forgalomban lévő fogászati tömőanyagok, ideértve a fogászati amalgámok is biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók. Kellemetlen biológiai mellékhatások azonban bizonyos esetekben előfordulhatnak, és ilyenkor ezeket az eseteket megfelelő módon kezelni kell. A WHO továbbra is fontosnak tekinti a fogászati tömőanyagok megbízhatóságának és toxikológiájának folyamatos ellenőrzését.

Fordította: Dr. Gera István




Észrevételeiket, kérdéseiket várom!

Dr. Kovács Éva
fog- és szájbetegségek szakorvosa
gyermekfogszakorvos
fogszabályozó szakorvos